Intézménymutató:
Fejlesztesi Miniszterium /Regionalis Fejlesztesi, Kozepitkezesi es Lakasugyi Miniszterium/Teruletrendezesi es Kozepitkezesi Miniszterium/ (Romania)
2009. február 2.
Tízszer nagyobb adóssága van a regionális fejlesztési és lakásügyi minisztériumnak, mint a tavalyi év elején – nyilatkozta Vasile Blaga tárcavezető. Szerinte elődje, Borbély László törleszthette volna az adósságot, „ha a kormány becstelen módon nem értékelte volna túl ötmilliárd lejjel az államháztartás bevételeit, hogy 600 millió lejjel tömhessék meg a politikai klientúra zsebeit”. Az új miniszter azt is nehezményezte, hogy a minisztérium egyetlen eurót sem hívott le 2008-ban a csatlakozás utáni uniós alapokból a Regionális Operatív Program (POR) befektetési projektjeire. Borbély László képviselő, volt lakásügyi miniszter elmondta, nem csodálkozik Blaga kijelentésein, hiszen „minden új miniszter bizonyítani szeretne, és próbál ujjal mutogatni arra, akitől átvette a stafétabotot”. „Szó sincs arról, hogy a minisztérium adósságot halmozott volna fel, csupán a decemberi számlák kifizetésének elmaradásáról van szó. Ezek kifizetése azért maradt el, mert a kormány az országos büdzsé elkészítése miatt csupán január végén adott pénzt a tárcának, így most kell törleszteni az elmaradást” – nyilatkozta Borbély. Az uniós alapok lehívásának elmaradására reagálva, a volt miniszter kijelentette: „Én elmondtam már nagyon sokszor, a 2008-as év a szerződések éve volt, 2009 pedig a lehívások éve, ez minden országban így van. Ezen a téren három minisztérium áll a legjobban, a környezetvédelmi, a munkaügyi és a fejlesztési minisztérium”. /O. M. : Adósságot hagyott hátra miniszterként Borbély László? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2009. október 9.
Kovászna megye évi költségvetésével egyenlő nagyságrendű, 15,5 millió eurós nyertes pályázat finanszírozásáról szóló szerződést írt alá Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke és Razvan Murgeanu, a fejlesztési minisztérium államtitkára. A pénzt a Kovászna és Kézdivásárhely közötti út teljes felújítására kapja a megye az Európai Uniótól, a munkálatok megkezdését tavaszra tervezik, és 2011 decemberéig kell befejezni. A megyei tanács eddigi legnagyobb összegű sikeres pályázata ahhoz mérhető, mint amennyit a megye tizenöt év alatt költ a megyei utak javítására – tájékoztatott Klárik László megyemenedzser. /Fekete Réka: Felújítják a Kovászna–Kézdivásárhely közötti utat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./
2009. december 8.
Negyven család számára biztosít otthont a gyergyószentmiklósi önkormányzat a most átadott szociális lakások révén. Elsőként az államosított lakásokból kilakoltatott személyek költözhetnek be. A beruházáshoz az anyagi fedezetet a lakásügyi minisztériumtól pályázta meg még az előző önkormányzat. A most átadott lakásokat januárban foglalhatják el az igénylők. A jelenlegi 40 lakrészes tömbház mellé újabb hasonló méretű ingatlant építenek. /Jánossy Alíz: Szociális lakásokat adtak át Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./
2009. december 19.
Az SZKT ülésén Markó Béla elnök rámutatott, bizonyos garanciát jelent az RMDSZ kormányra lépése, megpróbálják a legjobban kihasználni a kormányzás lehetőségeit, az ellenzékbe vonulás nagyobb kockázatot jelent. „Nem azért akarunk bekerülni a kormányra, hogy bizonyos embereket díjazzunk, és főként nem most. A jelenlegi helyzetben nem mondhatjuk azt, hogy nem lépünk be a kormányba, ha nem kapjuk meg a fejlesztési tárcát. Felkérek mindenkit, hogy belátása szerint szavazzon, mivel nehéz időszak vár, amelyben sztrájkokra és elbocsátásokra is számíthatunk” – fejtette ki Markó. /Az SZKT megszavazta a kormányba lépést. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./ Az ülés elején a legkritikusabb hangot megütő Frunda György szenátor nem vett részt a szavazáson. Frunda szerint az RMDSZ-nek több garanciára lenne szüksége attól a párttól, amely eddig mindhárom kormánykoalícióját felrúgta, a kialkudott egészségügyi tárca helyett pedig a területfejlesztésihez kellett volna ragaszkodni. Markó Béla ismertette a kormányzati többség kialakítását célzó tárgyalások konklúzióit, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása mellett szóló érveket, de az ellenérveket is. A D-LP-vel az RMDSZ-nek számos negatív tapasztalata van, ám céljainak megvalósítása érdekében ,,félre kell tenni az érzelmeket, a sértettségeket” – mondta. A napokban lezajlott tárgyalásokon koalíciós szerződést dolgoztak ki, amelynek értelmében a két alakulat egyenjogú partner, és a kormányzati döntéseket konszenzussal hozza meg. A demokratákkal kötött másik megállapodás tartalmazza a magyarság számára fontos elvi célokat, többek között a kisebbségi törvény elfogadását, az alkotmánybíróság által elutasított oktatási törvényben foglalt kisebbségi célkitűzések ,,beemelését” az érvényben lévő jogszabályba, a decentralizáció folytatását, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezését az RMDSZ korábbi javaslata szerint, a magyar szakembereknek a dekoncentrált állami intézmények vezetésébe történő visszahelyezését, de helyet kaptak az egyházak támogatásával és a Sapientia Tudományegyetem finanszírozásával kapcsolatos igények is. Leszögezte: az RMDSZ csak abban az esetben vállal kormányzati szerepet, ha ezeket a célokat sikerül bevinni a kormányprogramba. /Demeter J. Ildikó: A kockázatot választották (Kormányra lép az RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./ Az SZKT ülésén többen kifogásolták, hogy az RMDSZ miért hagyja el a hagyományos szövetségesét, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), és miért áll át a demokraták oldalára, akiket az RMDSZ 2007 óta szinte folyamatosan támad, októberben pedig megbuktatták a most ismét miniszterelnök-jelöltnek kinevezett Emil Boc kormányát. Azt is kifogásolták többen, hogy a demokraták nem adtak elég garanciát az RMDSZ-nek, amely túl olcsón adta magát. Az RMDSZ kormányzásra lépését támogatták Tamás Sándor, Verestóy Attila, Kelemen Hunor, Kovács Péter és Kelemen Atilla. /Borbély Tamás: Ismét kormányzati szerepet vállal az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
